Hungarian News Intelligence

[translation pending] A Fidesz bukásával a Mi Hazánk is új helyzetben találta magát. Azért, hogy ne égjen rájuk végképp a szatellitpárt vádja, távolságot kellett tartaniuk a súlyos választási vereséget szenvedett Fidesztől, de közben arra is ügyelniük kellett, hogy ne veszítsék el azokat a fideszes szavazókat, akik esetleg a Mi Hazánkkal szimpatizálnak. Ellenzéki pártként az a feladatuk, hogy a kormányt kritizálják, ami a Tisza Párt 55-60 százalékos népszerűsége mellett nem könnyű feladat, ezzel párhuzamosan képesnek kell lenniük arra is, hogy meg tudják szólítani a Magyar Péter kormányzásában csalódó szavazókat. Az április 12-i választás óta eltelt fél év alapján a Mi Hazánk eddig jól oldotta meg ezt a bonyolult egyenletet. A 21 Kutatóközpont október elején publikált felmérése szerint majdnem megduplázták a szavazótáborukat: a választani tudók között 6-ról 11 százalékra nőtt a Toroczkai László vezette párt népszerűsége. Azért is látványos a Mi Hazánk növekedése, mert június végén még csak 6 százalékon álltak a 21 Kutatóközpontnál, vagyis aztán három hónap alatt 5 százalékpontot javítottak. Eközben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikussá lépett elő: a Medián mérése szerint a mindennapi politikából kivonuló Gulyás Gergely mögött Toroczkai számít a második legnépszerűbb ellenzéki politikusnak, még Orbán Viktort is megelőzte. Ebben a cikkben azt elemezzük, hogy milyen okok állnak a Mi Hazánk növekedése mögött, és mi akadályozhatja meg abban Toroczkaiékat, hogy a Fidesz helyett ők legyenek a Tisza kihívói. „Mindenképpen sikernek tekinthető, hogy a Mi Hazánk ennyit tudott növekedni az áprilisban elért 5,6 százalékos eredményhez képest, de az is igaz, hogy nincs nagyon más párt a porondon” – mondta a Telexnek Róna Dániel, a 21 Kutatóközp

fresh, politics, regulatory

[translation pending] Törnek az új iPhone-ok, több polgármester is nekiment Karácsony Gergelynek, megjelent a HVG új gimnáziumi rangsora. Ez a Newscast, a HVG hétköznap reggelente jelentkező hírpodcastja.

electronics, fresh, technology

[translation pending] Vucic kikapott Szerbiában, Lula nyert Brazíliában, 25 milliárdos exporttámogatást jelentett be Kapitány. The post Hétfői friss hírek, forgalom, időjárás – Reggeli pakk first appeared on 24.hu .

fresh

[translation pending] Ezért aztán több kerületnek ezt ingyenesen fel is ajánlották, de csak két kerülettől kaptak választ, mindkét esetben elutasítót. – írták a saját és GuestGuru módszertana közti közti módszertanról. Józsefváros a saját módszertana alapján 2025-re vonatkozóan 916 valótlan vagy nem megfelelő NTAK-számmal számmal rendelkező szálláshelyet azonosított be, idén a hatóság ezeket a szálláshelyeket vizsgálja. A kerületek felvetéseiről megkérdeztük a céget is. Az arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az adatbázisuk alapján lehet-e becsülni a szabálytalan szálláshelyek számát is, Krasser Tamás, a GuestGuru IT-innovációs vezetője elmondta, hogy az adatbázisukban szűrnek a két oldalon is futó duplikációkra, az egy platformon belüli ismétlést pedig a platformok szűrik viszonylag szigorúan. A becslésük szerint az összes szálláshely száma valamivel több mint 10 ezer volt október elején, és ebben a kategóriában becslésük szerint szintén egyharmados a szabálytalanság aránya. A kerületek válaszai alapján egyik önkormányzat sem készített becslést arra vonatkozóan, hogy mekkora adóbevételtől esnek el a feketézés miatt, így ezt nem tudtuk összevetni a GuestGuru becslésével. Az ellenőrzések és bírságok számáról, illetve utóbbiak összegéről viszont minden kerület küldött valamilyen részletességű adatokat. Ez alapján 2024. január 1. és 2026. szeptember 30. között magán- vagy egyéb szálláshelyeknél A helyzetet az is nehezíti, hogy platformok nem adnak ki adatokat az önkormányzatoknak. Az általunk megkérdezett négy kerület közül Terézváros kereste meg az Airbnb-t a szektor kifehérítésehez szükséges együttműködés céljából, de az egyeztetés 2019-ben az önkormányzat szerint „teljesen sikertelen” volt, a cég „semmiben nem kívánt együttműködni”. 2024-ben ennek még egyszer nekifutottak, szintén sikertelenül.

fresh, market

[translation pending] A Fidesz ragaszkodott hozzák, hogy Hankó Balázs letartóztatása alatt is megtartsa képviselői mandátumát, és a KDNP sem várja el Seszták Miklós lemondását. De vajon a rácsok mögül is eleget tud-e tenni a választóktól kapott megbízásának egy képviselő? A Fidesz álláspontja szerint Hankó Balázs politikai fogoly, képviselői mandátumának visszaadása pedig „az újkommunista önkény” előtti meghátrálást jelentené, így szóba sem jöhet – közölte Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója, miután Hankó Balázst az NKA-üggyel kapcsolatban hűtlen kezelés gyanújával őrizetbe vették. Az összesen mintegy 17 milliárd forint értékű kár okozásával gyanúsított volt kulturális és innovációs miniszternek azóta az egy hónapig tartó letartóztatását is elrendelte a bíróság, és mint arról ügyvédje beszámolt, azóta a ceglédi börtönben tartják fogva, ahol egy kétágyas cellában helyezték el. A 2014–2018 között fejlesztési miniszterként ténykedő – és a gyanú szerint ekkor 11 milliárd forint összegű vesztegetést elfogadó – Seszták Miklóst ugyanaznap vették őrizetbe, mint Hankó Balázst, majd szintén letartóztatásba került. Őt a budapesti Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe szállították. Nyilvánvaló, letartóztatása alatt egyikük sem tud bejárni az Országgyűlésbe, hogy a szavazásokon részt vegyen vagy az üléseken felszólaljon. A Tisza Párt stabilan kétharmad fölötti többsége miatt pedig az is érthető, hogy az összesen 41 mandátummal rendelkező Fidesz nem érzi kritikusnak egy képviselő állandó kiesését. A mindösszesen kilenc tagú KDNP esetében már valamivel érdekesebb, hogy nem látják szükségesnek a frakció több mint tíz százalékát érintő mandátumcserét. Ugyanakkor az Országgyűlésről szóló törvény szerint a képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy „kezdeményezően részt vegye

fresh, politics, regulatory

[translation pending] „Szerintem ez egy nagyszerű, magas színvonalú mérkőzés volt. Olyan, amelyet az egész futballkedvelő világ megnézett, és biztosan nem is csalódott, hiszen két olyan csapatot látott, amelyek győzelemre játszottak” – nyilatkozta a Real Madrid edzője. Mourinho hozzátette, a csapata rendkívüli meccset játszott , szervezetten, koncentráltan futballozott egy magasan letámadó ellenféllel szemben. Azért kicsit bírózott is, mert szerinte Juan Martínez Munuera és a VAR a 60. percben elmulasztott egy piros lapot kiosztani Joao Cancelónak a Yan Diomandé elleni szabálytalanságért. „Lehet szerencsével nyerni, de mi nyugodtan játszottunk és megérdemelten szereztünk három pontot. A keretünk nagyon erős, de soha sem mondanám, hogy ez a legjobb kezdőcsapatom. A játékosaim nagyon keményen dolgoznak, mindenki felkészült. Ilyen az élet. Ez egy nagyszerű győzelem, de amikor visszatérünk a munkához, nem hagyom, hogy a játékosaim elragadtassák magukat. Hiába nyertünk, ha egy hét múlva kikapunk Santanderben. A Real Madrid nem azért játszik, hogy nyerjen a Camp Nouban, hanem hogy megnyerje a bajnokságot! Az újságírók emlékeztették arra a szombati kijelentésére, miszerint ha nyer a csapat, az a játékosok érdeme, ha veszít, az az edző hibája. „Valóban így van, ez az edzők élete. Ezért veszítik el az állásukat hétről hétre. De most hihetetlenül boldog vagyok, a játékosok megérdemlik az ünneplést. Sokkal nehezebb a pályán lenni és játszani, mint a kispadon ülni és döntéseket hozni.

fresh

[translation pending] Újabb kiesőt hozott a vasárnapi Sztárban Sztár adása: az aznapi győztes zsinórban harmadik alkalommal Takács Nikolas lett, a veszélyzónába pedig Gudics Máté és Kovács Áron kerültek. A nézők megmentették Gudicsot, így Kovácsnak véget ért a műsor. Kovács hozzátette , igazságos döntés született, majd köszönetet mondott a feleségének, aki nélkülözte őt otthon az utóbbi hetekben. Ezt követően előkapott egy papírt a zsebéből: Készültem: nagyon sok mindenkinek megköszöntük ezt az egészet, viszont van egy brigád, akiket méltatlanul keveset emlegetünk, pedig sokat rettenetesen sokat tesznek alánk. Ez pedig a zene. Hetente egy tucat zenét állítanak elő, legalább egyszer hangozzék el, hogy nagyon köszönöm Szabó Zének, Bodor Anikónak, Balogh Lacinak, Bubenyák Zolinak, Baranyi Danesznek, Ya Ou-nak és Békefi Vikinek, és Heincz Gábor Bigának, hogy ilyen elképesztően baromi állat zenéket csinálnank nekünk. További érdekes újságcikkeink a Kikapcs címszó alatt: Mennyire jó úti cél a színes-szagos Peking, ha előtte még sosem jártunk Ázsiában? „Intimitásról már a ChatGPT-t kérdezik, nem a szüleiket” – mit gondol a szexről a Z generáció? A boomerek még a nagyszülőkre bízták a gyerekeiket – ők bezzeg már nem segítenek. Miért? Ezért nem kedvelik a valódi pszichológusok a Házasság első látásra műsort – szakértőt kérdeztünk

fresh

[translation pending] Hangoskodás miatt érkeztek a rendőrök egy Bács-Kiskun megyei családi házhoz, ahol aztán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei több ezer doboz cigarettát találtak – közölte az adóhatóság hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a NAV-ot a rendőrök értesítették, miután kiderült, hogy a hangoskodó társaságnál jókora mennyiségű dohánytermék is lapul. A házat átvizsgálták, és a hálószobaajtó mögül, továbbá a nappaliban álló szekrényből 2564 doboz, különféle márkájú cigaretta került elő; a dobozok egy részén koszovói, a többin pedig semmilyen zárjegy nem volt. A pénzügyőrök a több mint 7 millió forint értékű készletet lefoglalták, jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény miatt indult eljárás. Az elkövető – az ingatlan 43 éves tulajdonosa – csaknem tíz millió forint bírságra is számíthat – írták.

fresh

[translation pending] Flávio Bolsonaro a brazil elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését követelte, miután vasárnap vereséget szenvedett Luiz Inácio Lula da Silva elnöktől. A korábbi elnök, Jair Bolsonaro fia kijelentette, nem hajlandó elismerni a választás eredményét. Azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy Cristiano Zanin legfelsőbb bírósági bíró két órával meghosszabbította a szavazás időtartamát – írta a Reuters . A Bloomberg megjegyzi, hogy a választási eredmény megsemmisítésére irányuló, kevés sikerrel kecsegtető kísérlete apja négy évvel korábbi reakcióját idézi. 2022-ben Jair Bolsonaro szintén nem ismerte el Lula választási győzelmét, ami után a hívei törvényhozási, bírósági és elnöki épületeket ostromoltak meg a fővárosban. Ezért később Bolsonarót puccskísérlet szervezése miatt bíróság elé állították . A mostani elnökválasztás után Flávio Bolsonaro szenátor azzal vádolta meg a legfelsőbb bíróságot, hogy „menet közben változtatták meg a játékszabályokat”, amikor az utolsó pillanatban elrendelték a szavazási idő meghosszabbítását. Bolsonaro politikai beavatkozásként állította be Cristiano Zanin bíró döntését, amellyel két órával meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitvatartását, miután Lula kampánystábja panaszt tett a tömegközlekedés problémái miatt néhány kulcsfontosságú államban. Ugyanakkor Bolsonaro kampánystábja szintén kérte a szavazási idő meghosszabbítását néhány államban a rossz időjárási viszonyok miatt. „Azok között a körülmények között, amelyek között mindez történt, lehetetlen elismerni a választás eredményét. Jogi lépéseket teszünk, és kezdeményezni fogjuk a választás érvénytelenítését” Cristiano Zanin bíró Lula kinevezettje, aki korábban az elnök személyes ügyvédjeként dolgozott. Bolsonaro kijelentette, hogy „nem fogadja el, hogy Lula legfelsőbb bíró

fresh

[translation pending] Közel egy év távollét után visszatért Venezuelába María Corina Machado ellenzéki vezető – írta meg a BBC. Vasárnap egy templomban, támogatói között fotózták le Lara államban, innen indult autóval Caracas főváros felé. Útja során egyre több támogatója sorakozott fel az út mentén. Egy tanácsadója állítja, Machado szeptember óta hétszer próbált visszatérni az országba, a hatóságok azonban elutasították a kérvényét – az engedély kérdésébe jó eséllyel a Trump-kormányzati is beleszólhatott. Machado tervei egyelőre ismeretlenek, de korábban már beszélt arról, hogy ha választások lesznek, ismét elindulna. Tavaly decemberben motorcsónakon hagyta el Venezuelát, hogy Norvégiában átvegye a Nobel-békedíjat. Közel egy hónapra rá, januárban az Egyesült Államok elrabolta és letartóztatta az akkori elnököt, Nicolás Madurot, akit kábítószer- és fegyverkereskedelemmel, valamint kínzással vádolnak – noha ártatlannak vallja magát. Machado 2023-ban a Maduro-kormány hivatalos választási hatóságának hatáskörén kívül rendezett független előválasztáson 90 százalékkal lett az ellenzék vezetője – Maduro kormánya azonban megakadályozta a jelölését, csalással és adóügyi törvénysértéssel vádolták meg. Machado noha tagadta vádakat, rövid időre börtönbe került . A Trump-kormányzat beavatkozását kifejezetten üdvözölte, sőt, az amerikai elnök régi vágyát teljesítette, amikor januárban Machado átadta neki a Nobel-békedíját – bár a Nobel Alapítvány közölte , hogy a díjat nem lehet sem továbbadni, sem megosztani. Jelenleg az amerikai kormány által támogatott Delcy Rodríguez az elnök, aki korábban Maduro elnöke volt, de az elnökrablás után hajlandó volt aláírni egy, az Egyesült Államok számára rendkívül kedvező olajmegállapodást. Az Alapítvány szerint Alfred Nobel végrendelete kimondja, hogy a díjakat azokna

fresh

[translation pending] Komoly anomáliák látszódnak a Magyar Honvédség NATO-nak jelentett korábbi számaiban. A Tisza-kormánynak ugyanis korrigálnia kellett a NATO-nak leadott létszámadatokat – számolt be a hvg.hu . Ezek szerint Szalay-Borbrovniczky Kristóf minisztersége ideje alatt, 2023-ban 20.100 főt jelentett be a NATO-nak. A NATO-tagoknak két évük van a jelentett adatokon pontosítani, utána válnak véglegessé az adatok. A Fidesz-kormány a ciklus végéig nem módosított semmit, így véglegessé váltak az adatok. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter vezette tárca most a 2023-as adatokat is módosította, nem is kicsivel: 20,1 ezer helyett 17,6 ezer katonáról adott csak számot. A különbség 12,4 százalék, azaz 2,5 ezer fő. Ez egy közepes dandárnak felel meg. Az nem ritka, hogy egyes NATO-tagállamok valamivel nagyobb becslést adnak le a NATO-nak, de az ekkora eltérés meglehetősen ritkának számít, hívja fel a figyelmet a lap. „A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség létszáma 2023-ban az előző kormány által végrehajtott »fiatalítás« eredményeként jelentősen csökkent. Az adatokat az is befolyásolta, hogy a Honvédkórház 2023-ban átkerült a Belügyminisztériumhoz, fenntartó intézményként, ami ugyancsak jelentős létszámcsökkenést eredményezett a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség létszámában” – írta a hvg.hu kérdésére a honvédelmi tárca.

fresh

[translation pending] A Fidesz-kormány mintegy 2500 fővel nagyobbnak jelentette le a 2023-as honvédségi létszámot a NATO-nak, mint amekkora az valójában volt – írja a HVG a katonai szövetség friss jelentése alapján. A legújabb adatokat már az új kormány nyújtotta be, és visszamenőlegesen korrigálta a korábbi évekre vonatkozó számokat is. Ahogy a HVG írja, ezek a számok valójában becslések, amelyeket utólag gyakran pontosítanak. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette tárca viszont évekig nem pontosította visszamenőlegesen az adatokat, ezt most a Ruszin-Szendi vezette minisztériumnak kellett megtennie. Az új vezetés ugyanis most úgy látta, hogy 2023-ban csak 17 600 magyar honvéd volt, ami 2500 fős, 12,4 százalékos mínusz a korábban jelentett számhoz képest. Nemcsak a 2023-as adatot írták át: a korábbi becslésekhez képest a 2024-es létszámot 2200 fővel (10,5 százalék), a 2025-öst pedig 1700 fővel (7,8 százalék) vágták vissza utólag. Magyarország esetében ez a 7–12 százalékos visszamenőleges csökkentés kirívónak számít a szövetségen belül: a harmadik legnagyobb arányú korrekció Törökország (–19 százalék) és Finnország (–16 százalék) után. A létszámcsökkenéssel kapcsolatban a honvédelmi tárca azt írta a HVG-nek: „A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség létszáma 2023-ban az előző kormány által végrehajtott »fiatalítás« eredményeként jelentősen csökkent. Az adatokat az is befolyásolta, hogy a Honvédkórház 2023-ban átkerült a Belügyminisztériumhoz, fenntartó intézményként, ami ugyancsak jelentős létszámcsökkenést eredményezett a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség létszámában.”

fresh

[translation pending] Az amerikai elnök egy félidős választás előtti kampányeseményen szidalmazta a skandináv országot, és kijelentette, hogy a norvég bevándorlókat nem látják szívesen az Egyesült Államokban. Donald Trump tovább fokozta a Norvégia szidalmazását egy vasárnapi kampányeseményén: az amerikai elnök „szarfészek országnak” nevezte Norvégiát, és kijelentette, hogy a norvég bevándorlókat nem látják szívesen az Egyesült Államokban, mivel az az oslói székhelyű Nobel-bizottság idén sem neki ítélte oda a Nobel-békedíjat – írta a Reuters . Trump a Michigan állambeli Port Huronban tartott politikai gyűlést a jövő heti félidős választások előtt. A Newsweek beszámolója szerint az elnök egészen pontosan úgy fogalmazott: „Nem rajongok Norvégiáért. Őszintén szólva, Norvégia pocsék. Norvégia valójában egy szarfészek országgá vált.” Trump korábban egyébként olyan országokra használta ezt a jelzőt, mint Haiti, Líbia, Szomália és Jemen. Az amerikai elnök szerint a döntés „kitörölhetetlen folt Norvégia hírnevén”. Az ügy előzménye, hogy az amerikai elnök továbbra sem tett le a meggyőződéséről, miszerint jár neki egy Nobel-békedíj, és nem hagyta szó nélkül, hogy idén sem kapta meg, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva, hogy történetesen idén indított háborút Irán ellen. Donald Trump „szégyenletesnek és kínosnak” nevezte a döntést , hogy a díjat Navi Pillaynek, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) volt bírájának ítélték oda a hónap elején. A bejelentés után néhány órával Trump egy választási gyűlésen kijelentette, hogy „soha nem hallott” erről a „rejtélyes személyről”. Hozzátette, hogy a döntés „kitörölhetetlen folt Norvégia hírnevén”, és „nem fogjuk elfelejteni”. Az amerikai elnök tavaly is fel volt háborodva, hogy a Nobel-békedíjat a venezuelai ellenzéki vezetőnek, María Corina Machadónak ítélték oda. Ak

fresh

[translation pending] A hírek szerint nagyjából 2,2 millió - 1,72 millió volt a szavazatarány. A parlamentbe a vajdasági magyarok is küldenek három képviselőt. Dejan Šoškić szerint a szerbiai társadalmi hangulat a magyarországi rendszerváltás előtti időszakra emlékeztet. A volt jegybankelnök a 444-nek a békés hatalomátadás esélyeiről és az az uniós csatlakozásról is beszélt. Győzelmet hirdettek Szerbiában az egyetemisták.

fresh

[translation pending] Donald Trump amerikai elnök vasárnap „szar országnak” nevezte Norvégiát, és kijelentette, hogy nem látja szívesen a norvég bevándorlókat az Egyesült Államokban, mert az oslói székhelyű Nobel-bizottság nem ítélte neki a Nobel-békedíjat. Trump a michigani Port Huronban tartott politikai nagygyűlésen beszélt erről, a jövő heti félidős választások előtt. A közelmúltbeli franciaországi zavargásokat a bevándorlással összefüggésbe hozva Trump azt mondta, hogy bizonyos országokból szívesen fogadna bevándorlókat, Norvégiából azonban nem, „mert nem kaptam meg a Nobel-díjat (...) Úgyhogy nem akarok senkit Norvégiából”. „Norvégia tulajdonképpen szar országgá vált” – mondta Trump, ugyanazt a kifejezést használva, amellyel korábban Haitit, Líbiát, Szomáliát és Jement is illette. Már a hónap elején is szidta ugyanezért Norvégiát, akkor azt mondta, Norvégián „eltörölhetetlen szégyenfolt” marad, hogy nem ítélték neki a Nobel-békedíjat. A norvég külügyminisztérium és a Norvég Nobel-bizottság képviselője egyelőre nem reagált a kijelentésekre. ( Reuters )

fresh

[translation pending] Donald Trump amerikai elnök azon dolgozik, hogy Orbán Viktor legyen az egyik jelölt az ENSZ főtitkári posztjára, írja a Wall Street Journal három különböző országból származó információira hivatkozva. A lap cikke szerint amerikai felső vezetők már megkörnyékezték Orbánt a javaslattal, és bátorítják, hogy szálljon be a versenybe. Hozzáteszik, bár érdeklődést mutatott a korábbi magyar kormányfő az ajánlatra, egyelőre még nem hozta meg végső döntését ezzel kapcsolatban. Állítólag az egyik fenntartása az, hogy nemzeti politikusként tekint magára, a másik pedig az, hogy csak abban az esetben menne bele az egészbe, ha biztos lenne a győzelmében. Erre egyébként lenne esélye. A WSJ ugyanis azt írja, Washington a korábbi egyeztetések alapján úgy gondolja, hogy Oroszország és Kína is támogatná Orbánt, ezért a három nagyhatalom közös jelöltje lehetne. Ha ez így történne, azzal gyakorlatilag be is biztosítanák Orbán helyét a poszton. A főtitkárról az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szavaz. Az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője a lapnak arról beszélt, Orbán nyolc szavazatot simán kapna, de tíz voks sem lenne elképzelhetetlen. Arra nem tértek ki a cikkben, hogy mely országok támogatják még Orbán jelölését. Az viszont kérdéses, hogy miként reagálna a jelölésre az Egyesült Királyság és Franciaország, nekik ugyanis vétójoguk van az ENSZ BT-ben. Orbán Viktor neve korábban is felmerült már többször a főtitkári poszt várományosaként. A WSJ szerint eleinte olyasvalakit kerestek Amerikában jelöltnek, aki olyan, mint Orbán, végül őt magát találták a legalkalmasabbnak. Antonio Guterres jelenlegi ENSZ-főtitkárnak december 31-én jár le a megbízatása.

fresh

[translation pending] A Barátok közt közel 23 éven át, összesen 10 456 epizódon át szállította a szerelmi drámákat, a váratlan fordulatokat és a sokkoló haláleseteket. Teszteld, mennyire emlékszel a legemlékezetesebb történetszálakra! The post Barátok közt-kvíz: emlékszel még a sorozat legdurvább fordulataira? first appeared on 24.hu .

fresh

[translation pending] Egy sorba került a NER egyik legnagyobb építőipari cégével a nemrég csődbe menekült Bayer Construct Zrt.-vel a Borsodi Általános Gépgyár Kft. (BSGÉP). Annyiban legalábbis, hogy a július végén felszámolás alá került társasághoz is a stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolások menedzselésére illetékes állami céget, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t (NRN) jelölte ki a Miskolci Törvényszék – legalábbis egy időre. Az állami felszámoló olyan cégeknél jár el alapesetben, amelyeknek jelentős tartozása van az állam felé, vagy például sok dolgozót foglalkoztat, így a további működtetéséhez, az adósságrendezéshez, vagy ha menthetetlen a helyzet, a gyors felszámolásához nemzetgazdasági érdek fűződik. A BSGÉP-re ezek nem illenek, hiszen hét éve nem működik, nincs árbevétele, sem nyeresége, az adószámát törölték, és rég elvesztette hadiipari beszerzési engedélyét is. Értéke egy, a cég által importált lőszertöltő gépsor , ami a mai napig a BSGÉP nevén van, azonban „eltűnt”. A félholt cég tulajdonjogáért folyó huzakodást cikksorozatban követtük, amelyből kiderült:

fresh

[translation pending] Történelem, szabadság, bűnöző. Talán ezt a három szót hallottuk a leggyakrabban a belgrádi Slaviján ünneplő tömeg tagjaitól a mámoros vasárnap este. Három szó, 3-as számú lista. Ez volt a Szerbiában két éve tüntető, a mostani előrehozott parlamenti választásra politikai erővé szerveződő egyetemisták száma a szavazólapon. És talán mostantól Szerbia szerencseszáma is. A szerb választási bizottság még nem közölt adatokat, de Aleksandar Vučić „rétegzett mintavételen alapuló előzetes adatokra” hivatkozva azt közölte , hogy az Egyetemista Lista (SL) a 250 fős szerb parlamentben 135-140 mandátumot szerez, az eddig kormányzó Szerb Haladó Pártot újrabrandelő Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia pedig 105-öt. Az SL eszerint 2,2 millió szavazatot kapott, míg Vučićék 1,72 milliót. A Telex munkatársai is elutaztak Szerbiába vasárnap, hogy szemügyre vegyék, miként óvják a szerbek és magyarok együtt a tiszta választást a Vajdaságban, illetve hogyan fogadják az emberek az eredményt Belgrádban. Ez utóbbi az embert nagyban emlékeztette arra az őrült dzsemborira, ami Budapesten zajlott le április 12-ről 13-ra virradó éjszaka a Batthyány tértől a Nagykörútig, buszokon ugráló emberekkel, ész nélkül dudáló autósokkal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel ünneplő fiatalokkal. A mostani esetben mindezt szorozzuk meg pár tízezer szerbbel. Cikkünk írásakor, hajnali 2-3 között is folyamatosan dudáló autók húznak el az ablak alatt, néha hangosan üvöltő vagy danolászó emberek sétálnak el. Persze ez semmi a Slavijához képest, ami Belgrád egyik centrális tere, egy nagy körforgalommal és szökőkúttal a közepén. De ne szaladjunk előre, irány a Vajdaság. A Vajdaságban Magyarkanizsán, Kispiacon és Szabadkán jártunk , ahol a DE! Akcióközösség magyarországi csapata a helyiekkel karöltve volt résen a szavazókörök e

fresh

[translation pending] „Kövér László volt házelnök egy TV adásban arról beszélt, hogy ‘56 közös megünnepléséről szó sem lehetett, mert »nincs bennünk semmi közös«, ezért külön ünnepeltek az ellenzékiek. Ő leginkább egy éhes bengáli tigrissel etette volna fel az állami ünnepen résztvevőket. Döbbenet” – posztolta vasárnap este Forsthoffer Ágnes, a Tisza al- és házelnöke. „A szavai hatalmas kárt okoznak, és átlépik az emberi méltóság minden határát, különösen történelmünk tragikus pillanatainak évfordulóján.” Forsthoffer szerint nagyon sok közös van a magyarokban, több is, mint ami elválaszt. Olyan példákat hozott, mint például hogy a tiszás orvosok minden nap gyógyítanak fideszes beteget, a mi hazánkos taxis szállítja a fideszes utast, a fideszes hivatalnok pedig segíti a tiszás állampolgárt, satöbbi. „Minden nap szolgáljuk egymást. A hétköznapi életben nem kérdezzük a másiktól, hogy kire szavazott. Egyszerűen csak együttműködünk” – írta Forsthoffer. „Nagyon sajnálom, hogy Kövér László nagy nyilvánosság előtt elhangzott, embertelen szavai sokakat felháborítottak, megbántottak, megaláztak. Kompenzáljuk azzal, hogy holnap mindannyian valami kedveset cselekszünk egy ismeretlennel! Írjátok majd meg kommentben, hogy milyen érzés volt!” – zárta posztját a tiszás házelnök.

fresh

[translation pending] Bár keleten és északkeleten még hétfőn is eshet, az ország nagy részében már napos idő várható, az idokep.hu előrejelzése szerint. Kifejezetten hideg sem lesz ma, alulról fogjuk súrolni a 15 fokot, viszont elég erős lesz a nyugati-északnyugati szél, ami miatt hidegebbnek érződhet majd a levegő. A hét közepe felé haladva egyre jobban felmelegszik majd az idő, kedden 15 fokos maximum hőmérséklet, szerdán pedig 17 fok is várható. Eső ezen a héten már nem lesz.

fresh

[translation pending] Jair Bolsonaro szélsőjobboldali volt államfő legidősebb fia, Flávio elvesztette a brazil elnökválasztást Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő brazil államfővel szemben. Flávio Bolsonaro nem ismerte el az eredményt és a választás megsemmisítését kezdeményezi. Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő brazil államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás második fordulóját Brazíliában, ezzel negyedszer választották meg az ország elnökének. Legyőzött ellenfele, A választási bizottság szinte teljes feldolgozottság mellett Lula győzelmét állapította meg. A Munkáspárt jelöltje a szavazatok mintegy 52 százalékát szerezte meg, míg a korábbi elnök, Jair Bolsonaro fia, Flávio Bolsonaro szenátor nagyjából 48 százalékot kapott. Lula győzelme meglepetésnek számít, mivel az első fordulóban még Bolsonaro végzett az élen . Luiz Inácio Lula da Silva január 5-én kezdheti meg új, négyéves elnöki ciklusát. Győzelmi beszédében azt ígérte, együttműködik a választók által megválasztott konzervatív kongresszussal, és nagyobb társadalmi részvételt biztosít a döntéshozatalban. A végső győzelemhez szükséges szavazatmennyiséget ugyanakkor még nem szerezte meg Flávio Bolsonaro, így október 25-én dől el, ki lesz Brazília elnöke. Flávio Bolsonaro a brazíliavárosi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy lehetetlennek tartja az eredmény elfogadását. A politikus szerint a választás törvényességét megkérdőjelezi, hogy a legfelsőbb bíróság az ország több részét érintő közlekedési és időjárási problémák miatt két órával meghosszabbította a szavazást. Elemzők szerint ugyanakkor kicsi az esély arra, hogy a választást megsemmisítsék: Bolsonaro tábora egyes térségekben maga is kérte a szavazási idő meghosszabbítását, Lula pedig több mint 4 millió szavazatnyi előnnyel nyerte meg a második fordulót. A 80 éves Lula

fresh

[translation pending] Aleksandar Vucic korábbi szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét a szerbiai előre hozott parlamenti választáson Belgrádban vasárnap este, majd győzelmet hirdetett az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek elnevezésű lista. A hírt egész Szerbiában utcai felvonulásokkal ünnepelték. Radomir Saicic, a lista képviselőjelöltje vasárnap esti belgrádi sajtótájékoztatóján megköszönte a választópolgárok támogatását, és arra szólította fel híveiket, hogy békésen és méltóságteljesen ünnepeljék a győzelmet. Hangsúlyozta: a szerbiai állampolgárok megmutatták, hogy akaratuk erősebb a félelemnél és az eléjük gördített akadályoknál. Úgy fogalmazott, az előzetes eredmények szerint az Egyetemista Lista szinte minden szavazóhelyiségben vezet, a választás azonban nem csupán a voksokról szól, hanem azokról az emberekről is, akik a nehézségek ellenére kitartottak a változás mellett. Ez a bátorság győzelme a félelem felett, a remény győzelme a kilátástalanság felett – jelentette ki, hozzátéve, hogy a siker nem egyetlen ember vagy politikai csoport érdeme, hanem mindenkié, aki részt vett a változásért folytatott küzdelemben. A képviselőjelölt nyugalomra intette a győzelmet ünneplőket. Arra kérte az embereket, hogy ne engedjenek a provokációknak, kerüljék az összetűzéseket, és ne hagyják, hogy bárki feszültséget szítson a választási eredmények miatt. A 24.hu ott volt Belgrádban, miután nyilvánossá váltak a választás eredményei. Képeinken látszik, hogy tömegek ünnepelték énekléssel, tűzijátékkal és autódudálással a változást. Szerinte a választási siker egyben jelentős felelősség is, mert hétfőtől megkezdődik az ország átalakításának nehéz munkája. Olyan Szerbia megteremtését ígérte, amelyben a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, tiszteletben t

fresh

[translation pending] Az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz hitelnél még a használt lakások vásárlására igényelhető drágább változat fix 5 százalékos kamata is kedvezőbb a piaci feltételű lakáshitelek jelenlegi 6-7 százalékánál. Ez a különbség azonban az akár több évtizedes futamidő alatt hamar eltűnhet Gergely Péter , a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint. Az euró bevezetésének előkészítése ugyanis a hozamok és kamatok további csökkenésével is együtt járhat, így könnyen előfordulhat, hogy a használt lakás vásárlására igényelhető lakáshitelek piaci kamatai akár néhány év alatt is 5 százalék alá süllyednek. Jelenleg ugyanakkor még távol vagyunk ettől, és a közeljövőben induló támogatott konstrukció egy átlagos összegű lakáshitelnél is többmilliós megtakarítást hoz a piaci feltételű kölcsönhöz képest. A BiztosDöntés.hu Wekerle Plusz hitel kalkulátora szerint a használt lakás vásárlására felvehető változatnál 20 éves futamidőt és a most átlagosnak mondható, 27 millió forintos hitelösszeget feltételezve 178 200 forint lesz a havi törlesztőrészlet. Ez azt jelenti, hogy a teljes futamidő alatt 15,77 millió forint kamatot kell kifizetni az adósnak. Ehhez képest a szerződött piaci lakáshitelek augusztusi, 6,16 százalékos átlagos kamatát figyelembe véve hasonló paraméterekkel 196 ezer forint a havi törlesztő. A teljes futamidőre vetített kamatteher pedig 20 millió forint. Mindezek alapján egy átlagosnak mondható, piaci lakáskölcsön teljes kamatterhe több mint 4,2 millió forinttal magasabb a Wekerle Pluszénál. A piaci feltételű lakáshiteleknél ugyanakkor arra számítani, hogy az előttünk álló években fokozatos csökkennek a kamatok, és ennek következtében folyamatosan olvad a használt lakásra igényelhető Wekerle Plusz árelőnye. Ha a kormányzat költségvetési hiányra, inflációra, és az államadó

fresh

[translation pending] Donald Trump tovább fokozta a Norvégiával szembeni sértegetéseit egy vasárnapi kampányrendezvényen: az amerikai elnök szó szerint „szarfészek országnak” nevezte Norvégiát, és kijelentette, hogy a norvég bevándorlókat nem látják szívesen az Egyesült Államokban, mivel az Oslóban működő Nobel-bizottság idén sem neki adta a Nobel-békedíjat – írta a Reuters . „Azt mondtam, hogy ezek után nem rajongok Norvégiáért. Őszintén szólva, Norvégia pocsék. Norvégia tulajdonképpen egy szarfészek országgá vált” – mondta Trump a közönségnek. Az amerikai elnök korábban olyan országokra használta ezt a jelzőt , mint Haiti, Líbia, Szomália és Jemen. A bevándorlásról szólva Trump azt mondta, hogy a Dániából érkezőket szívesen látná az Egyesült Államokban, de a Nobel-békedíjas sérelme miatt „senkit sem akar Norvégiából látni”. A Reuters megjegyezte, hogy Norvégia a legmagasabb jövedelmű országok közé tartozik az egy főre jutó GDP alapján. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Norvégia szuverén vagyonalapja rekordnyereséget, 184,3 milliárd dollárt könyvelt el 2026 első felében. Trump évek óta nyilvánosan beszél arról, hogy szeretné elnyerni a Nobel-békedíjat, és gyakran állítja szembe saját diplomáciai tevékenységét Barack Obama volt amerikai elnökével, aki 2009-ben megkapta ezt az elismerést. Trump 2025 szeptemberében, az ENSZ Közgyűlésén azt állította, hogy második elnöki ciklusának első hónapjaiban „hét olyan háborút fejezett be, amelyeket lehetetlennek tartottak lezárni”. Az amerikai kormányzat többek között a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Szerbia és Koszovó, az India és Pakisztán közötti konfliktusok rendezését sorolja ide, valamint Trump érdemének tartják az Ábrahám-megállapodásokat is. A Nobel-békedíjat a Norvég Nobel-bizottság ítéli oda. Ez egy független, öttagú testü

fresh

[translation pending] Orbánisták hevernek az Orbán-busz kerekei alatt: régi harcostársak válnak áldozattá, hogy a volt miniszterelnök elkerülhesse a felelősségre vonást. Bajban ismerszik meg, hogy mi valójában a Fidesz : élőlánc a pártelnök körül. Az október 23-i megemlékezéseknek a hétvégén volt némi utórengése, amikor Schmidt Mária és Magyar Pépter egyszerre akadt fenn azon, hogy Toroczkai szerint 1956-ban a magyarok nem az orosz megszállás ellen küzdöttek. Csakhogy a Mi Hazánk elnöke ezt nem idén, hanem tavaly mondta. Egyébként az Euronews állítja, hogy Macron, Tusk, Meloni és más európai vezetők túl későn, szeptemberben kaptak meghívást az 56-os ünnepségre, ezért sem jöttek Budapestre. Az energiaügyi és lakhatási uniós biztos viszont biztos itt volt, mivel a 444 interjúzott is vele : a tél nehéz lesz, a lakhatási válság vészhelyzetté vált, és bár ezekre szerinte van megoldás, a klímaváltozás őt is megijeszti. Orbán ezalatt Párizsban volt a feleségével és az unokájával, a Telex tudósítóját pedig arra kérte, hogy hagyja békén . Tüntettek, több mint 25 ezren írtak alá, női lapok fogtak össze, de a döntéshozók még mindig társadalmi nyomásra várnak az Isztambuli Egyezmény ügyében . Meddig kell még a nőknek kampányolniuk azért, hogy a biztonságuk politikai prioritás legyen? Vasárnap este Aleksandar Vučić elismerte a választási vereséget, győzött az Egyetemista Lista . Az esti hírek szerint nagyjából 2,2 millió - 1,72 millió volt a szavazatarány a szerbiai választásokon az ellenzék javára. A parlamentbe a vajdasági magyarok is küldenek három képviselőt. A rendszerváltó hangulatot már a szavazás napján érezni lehetett, mi is ott voltunk Szerbiában, riportunkban körbe jártuk, mi vezethetett ide . Ott voltunk az Egyetemista Lista eredményváróján is, interjúztunk Dejan Šoškić közgazdásszal , a szer

fresh, politics

[translation pending] Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő brazil államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás második fordulóját Brazíliában, ezzel negyedszer választották meg az ország élére. Ellenfele, Flávio Bolsonaro szenátor nem ismerte el az eredményt, és a választás megsemmisítését kezdeményezi – írta az MTI. A választási bizottság közel teljes feldolgozottság mellett mintegy 52 százalékos győzelmet állapított meg a Munkáspárt – korábban pénzmosás miatt elítélt – jelöltjének, míg a korábbi – puccskísérletért miatt elítélt – elnök, Jair Bolsonaro fia, Flávio Bolsonaro nagyjából 48 százalékot kapott. Lula győzelme meglepetésnek számít, mivel az első fordulóban még Bolsonaro végzett az élen. Szombati cikkünkben írtunk az előzményekről, a lehetséges következményekről, meg arról , hogy az esélyes jelölt Bolsonaro volt, de az ország és Dél-Amerika jobbra tolódása feltehetőleg Lula győzelmével sem fog megállni. Lula január 5-én kezdheti meg új, négyéves elnöki ciklusát. Győzelmi beszédében azt ígérte, együttműködik a választók által megválasztott konzervatív kongresszussal, és nagyobb társadalmi részvételt biztosít a döntéshozatalban. Bolsonaro a brazíliavárosi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy lehetetlennek tartja az eredmény elfogadását. A politikus szerint a választás törvényességét megkérdőjelezi, hogy a legfelsőbb bíróság az ország több részét érintő közlekedési és időjárási problémák miatt két órával meghosszabbította a szavazást. Az MTI által idézett elemzők szerint azonban nincs sok esély arra, hogy a választást megsemmisítsék. Egyes térségekben ugyanis Bolsonaro tábora maga is kérte a szavazási idő meghosszabbítását, Lula pedig több mint 4 millió szavazatos előnnyel nyerte meg a második fordulót. A parlamentben a konzervatív és jobboldali pártok jelentős erőt képviselnek, ami

fresh

[translation pending] Egy Ausztráliában életfogytiglani börtönbüntetését töltő, gyilkosságért elítélt férfi elvesztette azt a jogi eljárást, amelyben megpróbálta elérni, hogy feloldják a rabok Vegemite-fogyasztására vonatkozó tilalmat. A sós, élesztőalapú kenhető krém, amit kenyérre szoktak kenni, Ausztrália egyik nemzeti jelképévé vált. Andre McKechnie azzal érvelt, hogy a 2006 óta érvényben lévő tilalom megfosztja attól a jogától, hogy „ausztrálként megélhesse a saját kultúráját”. Victoria állam hatóságai szerint a rabok az erős szagú krémmel tiltott anyagokat rejthetnek el, vagy alkoholt főzhetnek belőle a rácsok mögött. Hétfőn azonban a legfelsőbb bíróság egyik bírája elutasította McKechnie keresetét, mondván, hogy a fogvatartott „kulturális jogait elsősorban az korlátozza, hogy szabadságvesztésre ítélték”. Az 54 éves McKechnie a Victoria állam börtöneit felügyelő igazságügyi és büntetés-végrehajtási minisztérium ellen indított perében azt állította, hogy a krém tilalma sérti azt a törvényt, amely előírja, hogy a börtönöknek olyan élelmiszereket kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik a fogvatartottak egészségének és jóllétének megőrzését. A bíró szerint azonban ezt nem sikerült bizonyítania. McKechnie-t azért ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, mert az 1990-es években Queensland államban halálra késelt egy ingatlanfejlesztőt. A tárgyaláson a Victoria állami büntetés-végrehajtási hatóság arról számolt be, hogy a Vegemite szaga megzavarhatja a börtönbe becsempészett kábítószerek felkutatására kiképzett keresőkutyákat. A termék Queensland, Dél-Ausztrália és Tasmania börtöneiben is tiltott. A sűrű, barna krémet több mint egy évszázaddal ezelőtt találták fel Victoria állam fővárosában, Melbourne-ben, a brit Marmite alternatívájaként.

fresh

[translation pending] Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged. Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül! Az egyik legnagyobb politikai teljesítménye Orbán Viktornak az elmúlt évtizedekben az volt, hogy csapattá formálta kollégiumi társaságát, megszervezte belőle a Fideszt, és elfoglalta a jobboldalt. Személyes kapcsolatokra építve szervezett közösséget maga köré, amiben sokan és sokáig bíztak. Emberek százaival hitette el, hogy egy közös ügyet szolgálnak, és hogy ez a közösség megvédi őket, ha kell. A legkülönbözőbb módokon győzte meg őket, hogy áldozzanak az ügyért. Bizalmukba férkőzött, hogy motiválni tudja őket. Elérte, hogy fontosnak érezzék magukat. A nélkülözhetetlenségükről hízelgett nekik. Harcostársként emlegette és nyilvánosan méltatta őket. És persze akit kellett, kifizetett. Így fanatizálta embereit. Volt, aki saját testével védte őt: gondoljunk Havasi Bertalan heroikus küzdelmeire, vagy Kocsis Mátéra és Kubatov Gáborra, ahogy Hadházy Ákos útját állták a parlamentben. Százak hahotáztak untig ismételt poénjain az évértékelőkön. Állami vezetők beszéltek úgy magukról, mint „megveszekedett orbánisták”. És gondoskodott azokról, akikre épp nem volt szükség, de lojálisak maradtak. Schmitt Pált máig becsben őrzik a Fidesz-családban. Bukott miniszterek Brüsszelben húzhatták meg magukat, Lázár Jánoshoz, amikor nem volt helye a kormányban, hozzávágott egy ménesbirtokot. Mindenkinek jutott állás legalább egy fideszes think tanknél. Még a hatalmasat bukó Orbán Balázs kampányfőnöknek is leesett egy EP-mandátum. Senkit nem hagytak az út szélén. De igazán most, a vesztes háború után látszik, mire is valók ezek a katonák: védvonalat képezni a vezető körül. Most látszik, mi volt az ára a miniszteri posztoknak és kiváltságoknak: a

fresh, politics

[translation pending] Mintegy 2500 katonával, azaz egy közepes dandárral nagyobbnak jelentette a honvédséget a NATO-nak a Fidesz-kormány még 2023-ban. Vannak arra utaló jelek, hogy később is trükközhettek a létszámmal, amit most a Tisza-kabinet igyekszik korrigálni. A NATO-tagországoknak minden évben jelenteniük kell a katonai szövetségnek seregük létszámadatait, a főbb számokat pedig 2014 óta nyilvánosságra is hozza a szervezet. Magyarország rendre eleget tett kötelességének, ám annyiban más a mostani helyzet, hogy 16 év után először jelentette idén új kormány az adatokat. Az ez alapján kiadott friss NATO-statisztikában pedig komoly anomáliák látszanak. A Tisza-kormány ugyanis nemcsak a 2026-os számokat közölte, hanem visszamenőlegesen korrigálta a Fidesz-kormány által benyújtott adatokat. Erre volt is lehetősége, hiszen a NATO-tagok valójában csak becslést adnak le évente, ezeket pontosíthatják visszamenőleg – két év után viszont már nem becslésnek minősülnek az adatok. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium 2023-ra 20100 főt jelentett be , és a ciklus végéig nem is érezte szükségét annak, hogy pontosítsa ezt. Ehhez képest a Tisza-kabinet által leadott összesítés a 2023-as adatot is korrigálta, nem is kicsit. Ruszin-Szendi Romuluszék úgy látták, hogy 2023-ban csak 17 600 katona volt a seregben, ami 2500 fős, 12,4 százalékos mínusz. Ráadásul vannak arra utaló jelek, hogy nem egyszeri nagy különbségről van szó.

fresh, politics

[translation pending] Az amerikai lap értesülése szerint az Egyesült Államok mellett Oroszország és Kína is támogatná az elképzelést, hogy a volt kormányfő legyen a három ország közös jelöltje. Meglepő értesüléssel állt elő vasárnap a Wall Street Journal : az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy Donald Trumpék ENSZ-főtitkárt csinálnának Orbán Viktorból. A Trump-kormányzat tisztviselői egy közös amerikai–orosz–kínai jelölt ötletét szorgalmazzák. Három ország forrásai is megerősítették, hogy a Trump-adminisztráció Orbán Viktort támogatja az ENSZ-főtitkári posztra. Az Egyesült Államok bátorította a volt magyar miniszterelnököt, hogy szálljon versenybe, sőt eredetileg az ötletet is ők vetették fel neki – írja a cikk. A Wall Street Journal információ szerint a tervről még nem született végleges döntés. Bár a Trump-féle külügyminisztérium egyik tisztviselője elismerte, hogy ez elsőre őrültségnek hangzik, a Washingtonnal folytatott korábbi egyeztetések alapján azonban úgy tudni, hogy Oroszország és Kína is támogatná az elképzelést, a terv pedig az, hogy Orbán legyen a három ország közös jelöltje. „Ha az Egyesült Államok, Oroszország és Kína ugyanazt akarja az ENSZ Biztonsági Tanácsában, általában el is érik céljukat” – fogalmaztak az amerikai lapnak egy amerikai és egy másik ország tisztviselői. António Guterres jelenlegi főtitkár második ötéves mandátuma december 31-én jár le. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró már augusztusban arról írt, hogy nemzetközi szervezetekben kereshet új állást Orbán Viktor volt miniszterelnök. Panyi akkori információi szerint Orbán egy lehetséges FIFA-pozícióról tárgyalt a szervezet vezetésével, más forrásból pedig úgy értesült, hogy ENSZ-főtitkárhelyettesi tisztség megszerzését is ambicionálja. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke korábban „fake newsnak” nevezte az

fresh

[translation pending] A Real Madrid Kylian Mbappé duplájával idegenben 2-1-re legyőzte a Barcelonát a spanyol futballbajnokság vasárnapi rangadóján. A címvédő Barcelona kilenc győzelem után először veszített pontot a La Ligában, azonban így is vezetik a bajnokságot 27 ponttal. José Mourinho csapata, a Real Madrid jelenleg 24 ponttal a harmadik, egy ponttal maradnak el a második helyen álló Atlético Madridtól. Vasárnap este a Camp Nouban rendezték a 265. El Clásicót. A meghatározó játékosok közül a Barcelonánál Dani Olmo hiányzott sérülés miatt, míg a Realnál Vinícius Junior nem léphetett pályára eltiltás miatt. A Real első számú kapusa, Thibaut Courtois betegség miatt az utolsó pillanatban mondta le az utazást, így helyette Andrij Lunyin védett. A 41. percben furcsa góllal szerzett vezetést a Real Madrid: Yan Diomandé centerezését Gerard Martín akarta felszabadítani, de a nagy lendülettel érkező Mbappéra rúgta a labdát, ami a franciáról a hazai kapuba pattant. A szünet után fokozta a nyomást a Barcelona, de a Real kontráiban több volt a veszély. A 61. percben mégis hazai gól született: egy szöglet után Pedri játszotta meg Raphinhát, a Barcelona brazil csapatkapitánya pedig a hálóba lőtt. A folytatásban mindkét csapat előtt adódtak nagy helyzetek, de a két kapus, Joan García és Andrij Lunyin is hárította ezeket. Bár a meccs végén inkább a hazaiak voltak fölényben, a 87. percben a Real Madrid egy tökéletes kontrát vezetett: Jude Bellingham indított, a csereként beállt Eduardo Camavinga átjátszotta Pau Cubarsít, majd a beadása után Mbappé talált be a szinte üres kapuba. A francia csatár a bajnokságban 10 meccsen 11-szer volt eredményes. A hátralévő pár percet már kivédekezte a Real, és így 2-1-re megnyerték a szezon első El Clásicóját. A Barcelonának ezzel a bajnokságban is megtört a győzelmi s

fresh

[translation pending] Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy 1Malaysia Development Berhad (1MDB) nevű malajziai állami befektetési alap, amit 2009-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy külföldi befektetésekkel és partnerségekkel ösztönözze az ország fejlődését. Az alap aztán a világ egyik legnagyobb korrupciós botrányának középpontjába került. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint több mint 4,5 milliárd dollárt sikkasztottak el belőle. A botrány következtében 2020-ban megbukott a kormány, és letartóztatták az akkori miniszterelnök Nadzsib Razakot, a feleségét, Rosmah Mansort, valamint több közeli munkatársukat. Az 1MDB 2009 és 2013 között több milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket, hogy befektetési projektekhez és közös vállalkozásokhoz teremtsen forrást. Kiderült azonban, hogy a pénzt korántsem erre költötték. Az amerikai igazságügyi minisztérium a valaha indított legnagyobb, kleptokrácia – vagyis az állami hatalommal való visszaélés révén történő vagyonfelhalmozás – miatt indított vizsgálata során arra jutott, hogy 4,5 milliárd dollárt utaltak át offshore bankszámlákra és fedőcégekhez. Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legnagyobb rendszerszintű csalása, de nem is ezért különösen érdekes – hanem azért, ahová a pénz végül került. Kiszivárgott pénzügyi dokumentumok szerint az 1MDB által begyűjtött összegeket már a kezdetektől sem éppen tisztességes módon költötték el. Hatalmas pénzt vettek fel államkötvények kibocsátásával, majd azt svájci, szingapúri és amerikai bankszámlákra csatornázták át. A gyanú szerint az összegeket politikusok lefizetésére, a miniszterelnök hitelkártyaszámlájának rendezésére, valamint a miniszterelnök feleségének fényűző vásárlásainak finanszírozására használták fel. Ez eddig sztenderd pénzmosásos-sikkasztásos ügynek tűnik, hasonlóra i

fresh

[translation pending] Győzelmi mámor a szerb fővárosban, miután a Diákok Listája többséget szerzett a választáson az új parlamentben, Alakszandar Vucsics pedig elismerte a vereséget. Percekkel azután hogy Szerbia Orbánja, Alakszandar Vucsics bejelentette, hogy 12 év után pártja elveszítette a választást, örömünnep kezdődött Belgrád utcáin. De a feszültség nagy, ezt jól mutatja, hogy a tömeg nekiesik egy rendőrautónak – jelentette a HVG helyszíni stábja, Földes András és Németh András, akik az utcán ünneplőket követve fotóztak is: A vasárnapi előrehozott választás magas részvétellel zajlott, az urnának este 8-kor zárták, de hamarosan kiállt hívei elé Alekszandar Vucsics és el is ismerte a vereséget. Azt mondta, arra számít, hogy a Diákok Listája többséget szerez az új parlamentben, meghaladva a kormányzáshoz szükséges 126 mandátumot, míg az ő pártjának 105 mandátuma lehet. Erre Belgrád utcáira kiözönlöttek az emberek , hogy ünnepeljék Vucsics vereségét. A Szerbiát 2014 óta irányító Alekszandar Vucsics elismerte pártja vereségét az előrehozott parlamenti választáson. Nyitóképünkön ünneplő tömeg Belgrádban. Fotó: HVG / Földes András

politics, regulatory

[translation pending] A hivatalban lévő baloldali elnök, a 80 éves Luiz Inácio Lula da Silva nyerte az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját Brazíliában. A Munkáspárt jelöltje a szavazatok 51,78 százalékát szerezte meg, míg kihívója, a puccskísérlet miatt 27 év börtönre ítélt előző elnök, Jair Bolsonaro szintén gyanúsított 45 éves fia, Flávio Bolsonaro szenátor a voksok 48,22 százalékát kapta. Lula ezzel a fordításával történelmet írt, mert 1988, amióta ismét demokratikus úton választják meg az elnököt, mindig az első forduló nyertese lett a végső győztes is. A szavazatok számlálását csak magyar idő szerint este 11 órakor kezdték meg, miután a legfelsőbb bíróság elnöke két órával meghosszabbította a szavazóhelyiségek nyitva tartását. Erről azután döntött, hogy több városban is a szokásosnál kevesebb buszjáratot indítottak, és emiatt voltak, akik nehezen tudtak elmenni szavazni. Az elnökválasztás a várakozások szerint rendkívül szoros volt. A szavazatszámlálás elején Lula állt az élen, majd kiegyenlítődött a verseny, és egy időre Bolsonaro került az élre. Azonban Lula kampánycsapata nem sokkal később már optimista hangulatban volt, ahogy az előrejelzések már a baloldali elnök győzelmét mutatták. Folyamatosan növelte előnyét, és a szavazatok 75 százalékának megszámlálása után már 51 százalékon állt. Végig szoros volt, de valójában Lula most nagyobb különbséggel győzött mint négy éve: akkor 50,9 százalékot szerzett. Az október elején tartott első fordulóban Bolsonaro 47,3, míg Lula 45,16 százalékot szerzett. A kiesett jelöltek támogatása is Bolsonarónak kedvezett, és szinte az összes felmérés az ő előnyét mutatta a két forduló között. Csakhogy a hajrára zárult az olló, a kampány utolsó napjaira a közvélemény-kutatások gyakorlatilag holtversenyt mértek , minimális, alig egy százalék

[translation pending] Bár Aleksandar Vučić már másfél órával az urnazárás után elismerte , hogy pártjával együtt vereséget szenvedett a vasárnapi választásokon, úgy beszélt a győztesekről, hogy saját támogatói úgy érezzék, ezzel Szerbia végveszélybe került. Az országot kormányfőként majd két cikluson át elnökként, összesen 12 éven át vezető Vučić a vereség beismerését szemrehányással kezdte, mondván, „milyen sokat hazudtak egyesek”, azt feltételezve, hogy a kormánypárt nem fogja elismerni a vereségét. A részadatok alapján szerinte világos, hogy 135-140 mandátum közötti, kényelmes többséget szerez a 250 fős parlamentben az Egyetemista Lista – az Egyetemisták Győznek (SL), míg az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia, azaz lényegében a Szerb Haladó Párt (SNS) 105 helyet kap, hármat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kapott, egy-egy pedig az albán kisebbség képviseletének és a bosnyák Demokratikus Akciópártnak (SDA) jut. Vučić a vereség elismerésekor is úgy beszélt az általa képviselt politikai oldalról, mint amely kizárólagos hiteles képviselője a szerb nemzeti öntudatnak. Ennek megfelelően győzelmekről is beszámolt a választáson: győztek a Montenegróban, Észak-Macedóniában és a Boszniai Szerb Köztársaságban leadott szavazatok körében. A győztesekről ennek megfelelően úgy beszélt az eredményvárón hívei előtt, mint akik nem Szerbiát képviselik: „Tudom, hogy egyesek most mennyire boldogok. Sok sikert kívánok nekik, de ezt csak önöknek mondom, hiszen önök is tudják, hogy ők képtelenek voltak arra, hogy önöknek gratuláljanak az elmúlt 14 évben” – azaz a Vučićék által megnyert négy választáson. „Gratulálok nekik, még akkor is, ha ők csupán végrehajtók. Egy szuverén ország elleni, mások által kidolgozott piszkos terv végrehajtói” – mondta a szerbiai választást frissen megnyert, Vučić szerint is legal

[translation pending] A vasárnapi választási eredmény a bátorság győzelme a félelem felett, és a remény győzelme a közöny felett, valamint annak a meggyőződésnek a győzelme, hogy Szerbia más lehet, és másnak is kell lennie – mondta az ünneplő tömeg előtt Belgrádban Radomir Saičić, a győztes Egyetemista Lista (SL) egyik jelöltje. A Guardian beszámolója szerint a Belgrádi Egyetem kémiaprofesszora mondta az egyik legnagyobb hatású beszédet azután, hogy Aleksandar Vučić elismerte az országot 14 éve kormányzó pártja vereségét . Radomir Saičić köszönetet mondott mindazoknak, akik leadták szavazatukat a mai választáson. Saičić szerint a mai este nem csupán az eredményekről szól. „Azokról az emberekről szól, akik a legnehezebb időkben is kitartottak a hitük mellett, akik nem adták fel, és nem hittek abban, hogy soha semmi sem változhat.” A jelölt arra figyelmeztetett, hogy a mostani választási győzelem nem személyes trófea, az „egyikünkhöz sem tartozik”, és hatalmas felelősséget ró az új parlamenti többség minden tagjára. „Ma este bebizonyítottuk, hogy a változás nemcsak lehetséges, hanem meg is van hozzá az akarat. Most pedig be kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk a belénk fektetett bizalomra.” Saičić szerint ma este úgy ünnepelnek, ahogyan Szerbia a legjobban tud: énekkel, tánccal, öleléssel és örömkönnyekkel, holnap pedig kezdődik a munka. A szerb választási bizottság még nem közölt adatokat, de Aleksandar Vučić „rétegzett mintavételen alapuló előzetes adatokra” hivatkozva azt közölte, hogy az Egyetemista Lista (SL) a 250 fős szerb parlamentben 135-140 mandátumot szerez, az eddig kormányzó Szerb Haladó Pártot újrabrandelő Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia pedig 105-öt. Az SL eszerint 2,2 millió szavazatot kapott, míg Vučićék 1,72 milliót. Más pártlistáról senki nem jutott a parlamentbe, de

[translation pending] A Fidesz április 12-i veresége óta a fél ország azt találgatja, hogy mi lesz Orbán Viktorral, aki maga is ködösen szokott nyilatkozni politikai jövőjéről. A fideszes tábor nyilván arra vár, hogy a volt miniszterelnök visszatérjen és a Fidesz élére álljon. Erre egy ideig még biztosan várniuk kell. Orbán pártjának október 23-i rendezvényét is kihagyta, helyette Párizsban nyaralt az unokájával. A Wall Street Journal meglepő értesüléssel állt elő vasárnap: az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy Donald Trumpék ENSZ-főtitkárt csinálnának Orbánból. A három különböző országból származó forrásaik szerint Trump kormánya a volt magyar miniszterelnököt javasolhatja az ENSZ-főtitkári posztra. Ha bejönnek a Wall Street Journal értesülései, akkor Orbán már nem nagyon fog visszatérni a magyar belpolitikába. Az Egyesült Államok mellett elvileg Oroszország és Kína is támogatja az elképzelést, hogy Orbán legyen a közös jelöltjük. A Wall Street Journal egyik külügyes forrása úgy fogalmazott: amikor az Egyesült Államok, Oroszország és Kína ugyanazt akarja az ENSZ Biztonsági Tanácsában, akkor általában el is érik a céljukat. A forrás szerint a 15 tagú tanácsban legalább nyolcan biztosan Orbánra szavaznának, de akár 10 szavazatot is kaphatna. A Wall Street Journal szerint amerikai tisztviselők megbeszélésein folyamatosan felmerült Orbán Viktor neve lehetséges jelöltként, egy ponton feltették a kérdést, hogy miért ne. Elhangzott, hogy olyasvalakit szeretnének a posztra, mint Orbán, amivel a kínai és orosz kollégáik egyetértettek. Bár ellene szól, hogy a Putyin-féle diktátorok védelmezőjeként tűnne fel, ugyanakkor ő lenne „a MAGA-konzervatívok álomjelöltje”, többek között a migrációval kapcsolatos álláspontja, illetve a liberálisként elkönyvelt civil szervezetekkel és a sajtóval szembeni lé

politics

[translation pending] Három országból származó információra hivatkozva arról ír a Wall Street Journal, hogy a Trump-adminisztráció komolyan lobbizik azért, hogy Orbán Viktor legyen az ENSZ következő főtitkára az év végén távozó António Guterres után. Ennek érdekében felvették a kapcsolatot az oroszokkal és a kínaikkal is, hogy Orbán a három ország közös jelöltje legyen. A WSJ amerikai külügyi forrása az eddigi diplomáciai egyeztetése alapján úgy látja, hogy az ötlet átmehet az oroszokon és a kínaiakon, és ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok, Oroszország és Kína ugyanazt akarja, akkor az általában úgy is lesz. A jelöltnek a Biztonsági Tanács 15 tagjából 9-nek a szavazatát kell megszereznie, és el kell kerülnie az 5 állandó tag bármilyekének a vétóját. Vagyis Nagy-Britannia és Franciaország csendes támogatása is kellene Orbán megválasztásához. A rotáció alapján elvileg Latin-Amerika jönne a sorban, de eddig nem sikerült onnan igazán esélyes jelöltet találni. Az amerikai külügyminisztériumi forrás szerint a MAGA-mozgalom szempontjából álomjelölt Orbán, ezt az ő szempontjuk azzal éremelte ki, hogy fellépett a tömeges migráció, a liberális civil szervezetek, valamint „a magyarországi baloldali beállítottságú bíróságok és sajtó ellen”. Előnye továbbá, hogy MAGA-szemüvegen keresztül megfelelő ideológiai háttérrel rendelkezik, képes ellenséges környezetben is gyakorolni a hatalmat, és az ENSZ intézményi elitje sem tudná megfélemlíteni. Az amerikaik tapogatóztak Orbánnál, aki állítólag nyitott az ötletre, de csak akkor áll bele az indulásba, ha biztosan meg is kapja a pozíciót. Orbán nem akart nyilatkozni a lapnak.

[translation pending] Andrea Kimi Antonelli már azzal a tudattal indulhatott el az Amerikai Nagydíj vasárnapi futamán, hogy matematikai esélye volt a világbajnoki cím megszerzésére Austinban. Ehhez győznie kellett, amihez az időmérőn mindent megtett: a csapatát is meglepve július óta az első pole-ját autózta ki . A behozhatatlan összetettbeli előnyhöz Lewis Hamiltonnak legfeljebb az 5. helyre kellett volna befutnia, George Russell nem lehetett volna jobb 9.-nél. Ez az időmérő után nem is tűnt teljesen valószínűtlennek úgy, hogy csak a harmadik sorból indultak. Az első ötből csak Antonelli indult közepes keverékű gumikkal a lággyal szemben, de így is nagyon simán jött el. A többiek közül a Ferrarik rajtoltak nagyot, a 6. helyről induló Lewis Hamilton be is kukkantott az első első kanyarnál Charles Leclerc mellé a 3. helyért, a monacói pedig ideiglenesen még Max Verstappent is megelőzte. A tusakodásból Antonelli jött ki a legjobban, aki zavartalanul elhúzhatott. Az austini bajnokavatás esélyeit növelte, hogy George Russell lecsúszott az aszfaltról, majd összekoccintotta a kerekeit az egyik McLarennel. A sportbírók szerint Russell a pályaelhagyással előnyre tett szert, ezért öt másodperces büntetéssel sújtották. Közben Hamiltonnak is gondjai akadtak: arra panaszkodott rádión, hogy nehezen fordul a Ferrarija, különösen a gyors kanyarokban, és ez a kormánymozdulatain is látszott. Max Verstappen kezdte el a kerékcseréket az 56 körös verseny 14. körében, lágyról lágyra váltott. Őt hamarosan a két Ferrari és a két McLaren követte, de előbbiek közepessel, utóbbiak keményekkel neveztek be a gumitaktikázásba. Isack Hadjar kifejezetten kérte, hogy hagyják kint, elvan a kezdő lágyakkal, Russell pedig még egy ideig elevickélt a közepesein, bár úgy ment el mellette Leclerc, mintha a pályán se lett volna. R